Kapcsolat„Nincs olyan, hogy vég. Csak út van.”
Rólam
Lélekhang – Polgári Búcsúztatás Haagen Imrével
A nevem Haagen Imre.
Évekkel ezelőtt, mint színészt kerestek meg, hogy elvállalnám-e egy temetésen a polgári búcsúztatói feladatokat. Második alkalommal énekesként kerestek meg azzal, hogy az elhunyt egyik kedvenc dalát énekeljem el a ravatalozónál. Harmadik alkalommal egy Barátom kért fel, hogy az Édesapja búcsúztatásán mondjam el az egyik saját versemet. Szóval azt hiszem, hogy ez a szerep anélkül talált rám, hogy én magam kerestem volna. Valójában úgy érzem, az ég adta. Én csak elfogadtam. És igyekszem nap mint nap tisztességgel helytállni.
A búcsúztatás a mai napig nehéz, ugyanakkor rendkívül megtisztelő és felelősségteljes szerep.
Minden egyes alkalommal, amikor sikerül enyhítenem a gyászoló családokban égő fájdalom tüzét, amikor sikerül megteremtenem azt a megnyugtató atmoszférát, amely „gyógyít”, s nem utolsó sorban méltó az elhunyt életművéhez, akkor az számomra igazi öröm. A polgári búcsúztatásra az első perctől kezdve hivatásomként tekintek, képes vagyok tiszta szívből adni és nem félek őszintén együtt érezni a gyászoló családdal. Lélekhang – Polgári Búcsúztatás Haagen Imrével
Keressen bizalommal!
Haagen Imre
gondolatok
A végső búcsú bármely szerettünktől, egy igazán embert próbáló feladat. Talán nincs is nehezebb dolog ennél. Ilyenkor mi, akik itt maradtunk, egy olyan fekete örvényben érezzük magunkat, amelyről azt gondoljuk, többé nem ereszt minket. És többé semmi sem lesz már a régi. A gyász egy olyan tengermély lelki folyamat, amelyet mindannyian másként élünk meg, s ebbe a sors által ránk mért egyéni folyamatba külső személy, bármennyire is közel áll hozzánk, nem láthat bele igazán.
A polgári búcsúztatás valójában egy küldetés. Egy számomra is rendkívül nehéz, de megtisztelő és felelősségteljes szerep. Minden egyes alkalommal, amikor sikerül enyhítenem a gyászoló családokban égő fájdalom tüzét, amikor sikerül megteremtenem azt a megnyugtató atmoszférát, amely „gyógyít”, s nem utolsó sorban méltó az elhunyt életművéhez, akkor az számomra igazi öröm. A polgári búcsúztatásra az első perctől kezdve hivatásomként tekintek, képes vagyok tiszta szívből adni és nem félek őszintén együtt érezni a gyászoló családdal. Lélekhang – Polgári Búcsúztatás Haagen Imrével
Dalok és versek
Haagen Imre – Lélekhang
Nincs olyan, hogy vég. Csak út van.
Ott vagyunk mindenhol.
A holnapban… A múltban…
A meg sem kezdett, és a hátrahagyott útban,
Az életet jelentő kristályvízű kútban
És minden olyan varázslatos újban,
Ami magában rejti a mesebeli régit
Az igazat, a titkosat, a földit és az égit
Ha kérdeznéd, hogy honnan, mi célból és merre?
Nyilvánvalóan, vagy álomködbe rejtve
Jelenne meg a színtiszta felelet
S Te meglátnád benne a másik feledet
Azt a másik Ént, ami mindig is létezett
Ami ott őrzi belül az éjből a fényeket
A parttalan tengert, a végtelen kék eget
A csak álmokban létező édes életet
És a csillagot, ami nincs is oly távol
Meg a felhőt, ami körülötte táncol
A madárka víg dalát, amit érteni vélsz
És a megnyugvást, amint aludni térsz
Meg persze mindazt, amit a lelked mélyén
Valahol ott a mennyország szélén
Valójában mindig is tudtál
S mégis csak álltál, mint szomjazó a kútnál
Nem értetted, hogy te magad vagy a forrás
Egy személyben a kötés és az oldás
De valahogy mégsem önthetted szavakba
Hogy azzal a mindent fogadod magadba
Hogyha megnyitod a szíved és a fényt
Beengeded, akár egy verses költeményt
Az élet ezer bajával terhelt elmédbe
És csak hagyod, hogy áradjon és hasson, elvégre
Nem lehet mindig minden olyan könnyű
Hosszú ez az út, meglehet, hogy szörnyű
Olykor már feladnád, elveszve bukdácsolsz
De ne feledd, hogy minden tetteddel varázsolsz
Csak átadod magad a végtelen-bölcs sorsnak
És olyan vagy, mint egy tengeren hánykolódó csónak
Mégse félj, hidd el, minden út éppen oda vezet
Ahol nincsen semmi más, csak örök emlékezet
Oh, hányszor lesz még hajnal, aztán megint este?
Hányszor kezdjük újra, félve, megremegve?
Addig, amíg nem ölel magához a fény
És nem tölti ki lelkünket egy angyal-költemény
Ha magunkba szívtunk mindent az isteni énekből
És továbbviszünk mindent az itt töltött évekből
Akkor érezzük és tudjuk, nincsen vég. Csak út van
És ott leszünk mindig. A holnapban… Az újban…
Vélemények
Galéria
Kapcsolat
Manapság a temetéseken, egyre többen POLGÁRI BÚCSÚZTATÓ által celebrált szertartást választanak, ráadásul egyes esetekben felekezettől függetlenül, az egyházi szertartás kiegészítéseként. Jelentős tapasztalattal a hátam mögött, színészként, költőként és énekesként az átlagosnál személyesebb gondolatokat és mélyebb érzelmeket jelenítek meg.
Keressen bizalommal!