Tisztelt Gyászoló!
Mindenekelőtt fogadja szívből jövő együttérzésemet!
A végső búcsú bármely szerettünktől, egy igazán embert próbáló helyzet. Talán nincs is nehezebb életszakasz ennél.
Ilyenkor egy olyan fekete örvényben érezzük magunkat, amelyről azt gondoljuk, többé nem ereszt minket.
És többé semmi sem lesz már a régi.
A gyász egy olyan tengermély lelki folyamat, melyet mindannyian másként élünk meg, s ebbe a sors által ránk mért egyéni folyamatba külső személy, bármennyire is közel áll hozzánk, nem láthat bele igazán.
Az a bizonyos „utolsó út” ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb állomása. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a búcsúztató beszéd valóban elveszített szerettünkről szóljon, és méltó legyen hozzá.
Amikor sikerül csillapítanom a gyászoló családokban égő fájdalom tüzét, enyhíthetek a gyász elviselhetetlenségét, és megteremthetem azt a
megnyugtató atmoszférát amely képes „gyógyítani”, akkor az számomra igazi öröm.
MEGTISZTELŐ BIZALMÁT ELŐRE IS KÖSZÖNÖM!
Haagen Imre
Színész, énekes, költő
Évekkel ezelőtt, mint színészt kerestek meg, hogy elvállalnám-e egy temetésen a polgári búcsúztatói feladatokat. Második alkalommal énekesként kerestek meg azzal, hogy az elhunyt egyik kedvenc dalát énekeljem el a ravatalozónál. Harmadik alkalommal egy Barátom kért fel, hogy az Édesapja búcsúztatásán mondjam el az egyik saját versemet.
Azt hiszem, hogy ez a szerep anélkül talált rám, hogy én magam kerestem volna. Valójában úgy érzem, az ég adta. Én csak elfogadtam. És igyekszem nap mint nap tisztességgel helytállni.
A polgári búcsúztatásra az első perctől kezdve hivatásomként tekintek, képes vagyok tiszta szívből adni és nem félek őszintén együtt érezni a gyászoló családdal.
Keressen bizalommal!
vélemények
Mégegyszer szeretném megköszönni a búcsúbeszédet, amit Nagy Ferenc megemlékezésére írt. Méltó pontot tett egy hosszú élet végére. Szép szöveg, tisztelettel olvasva. Külön örömöt nyújtott nekem, hogy saját szavaim és főleg papa levélkéje is helyet kapott a szövegében. Mama a temetés óta emlegeti, hogy milyen szépek és őszinték voltak sorai, na meg hogy "milyen jól beszélt az az ember, valakire nagyon hasonlít" Nagyon köszönöm!
"A búcsú nagyon fontos.
Különösen azoknak, akik maradnak."
Jo Nesbo
A búcsúztatásról
Fontosnak tartom, hogy a végső búcsú személyre szabott, bensőséges és az elhunythoz méltó legyen.
A POLGÁRI BÚCSÚZTATÁS az elmúlt években – színészi feladataim mellett – a mindennapjaim szerves részévé vált.
Akár hagyományosnak számító temetői, akár különleges környezetben tartott búcsúztató szertartásról van szó, mindig azt tartom szem előtt, hogy a hozzátartozók számára valódi támaszt és vigaszt tudjak nyújtani.
EGYEZTETÉS
A polgári búcsúztatás egy mérhetetlenül megtisztelő, felelősségteljes és összetett feladat.
A beszéd megírását – a gyászoló és a búcsúztató közötti – alapos felkészülési folyamat előzi meg.
Mindez valódi odafigyelést, segítőkész hozzáállást igényel, az első perctől az utolsóig.
A FELKÉSZÜLÉS FOLYAMATA
1. A gyászoló hozzátartozókkal való kapcsolatfelvétel, telefonon és emailben egyaránt.
A telefonos egyeztetés során felmérem a hozzátartozók igényeit, egyeztetjük a lehetőségeket és megállapodunk egy közös célban. Ennek elérése érdekében a beszédírás során folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.
2. Az elhunyt életútjának és személyiségének minél alaposabb „megismerése”; melybe beletartoznak az életrajzi adatai, életének fontos állomásai és az érzelemvilága is.
Ezek megismeréséhez – a megadott e-mail címre – elküldök egy minden fontos részletre kiterjedő kérdéssort, majd a kapott válaszok alapján kezdem el a beszéd megírását.
A BÚCSÚZTATÓ BESZÉD
Fontosnak tartom, hogy a búcsúbeszéd tartalmában és formájában egyaránt ízléses és kifogástalan legyen.
Egy jó beszéd megírása – mind művészi értékében és tartalmában, mind pedig hitelességében – nagyfokú érzékenységet és odafigyelést igényel.
Fontos számomra, hogy az általam megírt beszéd – azon túl, hogy összefoglalja az elhunyt életútját – elsősorban egy olyan „üzenet” legyen, amely békés búcsúzást jelenthet a távozónak és vigaszt nyújthat mindazoknak, akik itt maradnak.
A BÚCSÚZTATÓ SZERTARTÁS
Az alapos felkészülési folyamatot követően, a „végső állomás” a búcsúztató beszéd előadása; azaz maga a SZERTARTÁS.
Színészként hiszek abban, hogy ehhez elengedhetetlen a mértékletesség, az ízlés, valamint a kellemes hang és a megnyugtató személyiség.
Fontosnak tartom, hogy a végső búcsú során a gyászolók érezzék, hogy bízhatnak bennem, és támaszkodhatnak rám. Küldetésem, hogy szertartásaimon valóban megszólalhasson az a „hang”, amely összeköthet élőt és távozót, a szeretet erejével.
Ez a hang: a LÉLEKHANG.
Dalok és versek polgári búcsúztatásra
Haagen Imre: Lélekhang
Nincs olyan, hogy vég. Csak út van.
Ott vagyunk mindenhol.
A holnapban… A múltban…
A meg sem kezdett, és a hátrahagyott útban,
Az életet jelentő kristályvízű kútban
És minden olyan varázslatos újban,
Ami magában rejti a mesebeli régit,
Az igazat, a titkosat, a földit és az égit.
Ha kérdeznéd, hogy honnan, mi célból és merre?
Nyilvánvalóan, vagy álomködbe rejtve
Jelenne meg a színtiszta felelet,
S Te meglátnád benne a másik feledet.
Azt a másik Ént, ami mindig is létezett.
Ami ott őrzi belül az éjből a fényeket,
A parttalan tengert, a végtelen kék eget,
A csak álmokban létező édes életet
És a csillagot, ami nincs is oly távol.
Meg a felhőt, ami körülötte táncol.
A madárka víg dalát, amit érteni vélsz
És a megnyugvást, amint aludni térsz.
Meg persze mindazt, amit a lelked mélyén
Valahol ott a mennyország szélén
Valójában mindig is tudtál,
S mégis csak álltál, mint szomjazó a kútnál.
Nem értetted, hogy te magad vagy a forrás.
Egy személyben a kötés és az oldás.
De valahogy mégsem önthetted szavakba,
Hogy azzal a mindent fogadod magadba,
Hogyha megnyitod a szíved és a fényt
Beengeded, akár egy verses költeményt
Az élet ezer bajával terhelt elmédbe
És csak hagyod, hogy áradjon és hasson, elvégre
Nem lehet mindig minden olyan könnyű.
Hosszú ez az út, meglehet, hogy szörnyű.
Olykor már feladnád, elveszve bukdácsolsz,
De ne feledd, hogy minden tetteddel varázsolsz!
Csak átadod magad a végtelen-bölcs sorsnak
És olyan vagy, mint egy tengeren hánykolódó csónak.
Mégse félj, hidd el, minden út éppen oda vezet,
Ahol nincsen semmi más, csak örök emlékezet.
Oh, hányszor lesz még hajnal, aztán megint este?
Hányszor kezdjük újra, félve, megremegve?
Addig, amíg nem ölel magához a fény
És nem tölti ki lelkünket egy angyal-költemény.
Ha magunkba szívtunk mindent az isteni énekből
És továbbviszünk mindent az itt töltött évekből,
Akkor érezzük és tudjuk, nincsen vég. Csak út van.
És ott leszünk mindig. A holnapban… Az újban…
Polgári búcsúztatás képekben
Nagyításért kattintson a képekre.
polgári búcsúztatás megrendelés
Amennyiben bemutatkozóm és a valós vélemények alapján úgy érzi, vegye fel velem a kapcsolatot e-mailben vagy telefonon és minden tőlem telhetőt megteszek majd, hogy a végső búcsú emlékezetes és szép legyen.
Keressen bizalommal!
ElérhetőségeM
Haagen Imre
Partnerek
